A DNA szerint ugyanis Oprea jogtalanul állandó jelleggel rendőri felvezetést vett igénybe, és hivatali hatalmával visszaélve maga rendelkezett arról is, hogy konvojának motoros rendőr nyisson utat, hogy nagyobb sebességgel haladhasson a fővárosi forgalomban, ami többletkockázatot jelentett.
A tragédia egy olyan alkalommal következett be, amikor a politikus sötétedés után hazafele tartott, és az autóját felvezető motoros rendőr az esős időben egy bukaresti sugárúton a gázművek által ásott árokba csúszott és életét vesztette.
A DNA közleményében részletesen leírja: a motoros rendőrnek az volt a feladata, hogy a miniszterelnök-helyettes autóját megelőzve minden útkereszteződésben leállítsa a forgalmat a konvoj zavartalan áthaladása érdekében, így a baleset pillanatában is óránként 84 kilométeres sebességgel haladt, hogy idejében elérje a következő útkereszteződést.
A közlekedési törvény szerint csak az államfőnek, miniszterelnöknek és a parlamenti házelnöknek jár konvoj, miniszterek csak sürgős esetekben közlekedhetnek rendőri felvezetéssel. A DNA szerint azonban Oprea egy lépést sem tett rendőri felvezetés nélkül és átlagosan háromszor gyakrabban használt konvojt, mint az államfő. Ehhez jelentős rendőri erőket kellett mozgósítani: a baleset éjszakáján például 27 rendőr dolgozott azon, hogy Oprea gyorsan hazaérjen.
A vádhatóság a szenátus hozzájárulását kérte a bűnvádi eljárás lefolytatásához, mivel a volt miniszter képviselői mandátummal rendelkezik és mentelmi joga van.
Oprea ellen a DNA májusban már vádat emelt egy másik ügyben: Opreát hivatali visszaéléssel vádolják, amiért belügyminiszterként elrendelte egy Audi A8-as személygépkocsi vásárlását a belügyi titkosszolgálat műveleti keretéből. Oprea valójában saját használatra szerezte be a luxusautót, és azon az októberi estén is ezt használta, amikor a konvojának utat nyitó rendőr életét vesztette.